A válasz röviden: igen!

Egy viszonylag friss eseti döntésében a Kúria megalapozottnak találta a Facebook profil fenntartójának felelősségét a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalom közléséért. Az egyébként politikai vonatkozásoktól sem mentes ügyben egy polgármester az általa létrehozott profilon egy korábbi, őt érintő internetes cikkre reagált, a cikk szerint a polgármester fegyveres mezőőrséget szervezett, amelynek már megvolt az első ártatlan áldozata. (A cikkel kapcsolatban egyébként a polgármester jóhírnévhez való jogának megsértése miatt per is indult, amelyet a polgármester jogerősen megnyert, ugyanis a cikk azt a látszatot keltette, hogy a mezőőrség szervezés eredményeként egy ártatlan embert meglőttek.)

A cikkel kapcsolatban a polgármester (jelen per alperese) az alábbiakat fogalmazta meg: „Ennyit ezekről a magukat újságíróknak nevező hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről” (Belinkelve egyúttal a cikk elérhetőségét, a szerzőket nem nevezete meg, a honlap linkeléséből azonban a főszerkesztő és egyben újságíró vált beazonosíthatóvá.) Az alperes közléséhez több hozzászólás is érkezett. Az egyik a hozzászólás így szólt: „Először talán az idióta újságírót lelőni, ha lehetne!”

A cikket közlő honlap főszerkesztője (felperes) keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes a Facebook oldalán tett saját tényállításával, valamint a kommentelő nyilatkozatokkal megsértette a becsületét. Kérte az alperes kötelezését a sérelmezett kijelentések törlésére, a további jogsértéstől való eltiltásra és 600 000 forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy az alperes Facebook profilján megjelent posztjában azzal, hogy a felperest szennycsatorna-tölteléknek nevezte, illetve az ehhez kapcsolódó kommenttel megsértette a felperes becsületét, kötelezte az alperest a fenti kijelentések Facebook profiljáról való eltávolítására, eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 350 ezer forintot és az ehhez kapcsolódó késedelmi kamatot. Vagyis a címben szereplő felvetéssel szemben a 350 ezer forint nem csak a kommentért, hanem a saját posztért és a kommentért együtt járt.

A másodfokú bíróság alapvetően helybenhagyta az elsőfokú döntést azzal a pontosítással, hogy az „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!” komment kapcsán az alperes azzal sértette meg a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a Facebook profilján közölte.

A másodfokú bíróság nem meglepő módon megállapította, hogy „az újságírót lelőni, ha lehetne”, valamint a „szennycsatorna-töltelék” hozzászólások a felperes személyét indokolatlanul sértők, megalázók, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás határát és megalapozzák a jogsértés megállapítását.

A másodfokú bíróság megállapításai szerint a perbeli jogvitában nem voltak alkalmazhatóak a speciális elektronikus hírközlési szabályok (2001. CVIII. törvény), azonban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései megfelelőnek bizonyultak a felelősség megállapításához. Egyrészt a Ptk. mindenki által tiszteletben tartandó és védendő jogként deklarálja az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat. Ezért, aki más személyiségi jogát megsérti, a jogsértésért felelősséggel tartozik (a Ptk. 2:51-53. §-aiban foglalt szabályok szerint).

Előremutató a másodfokú bíróság azon állítása, mely szerint: „A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek.” A közlés ténye önmagában azonban csak az ún. objektív (felróhatóságtól független) szankciók alkalmazását teszi lehetővé, sérelemdíj megállapítását nem.

Az alperest azonban a bíróság sérelemdíj megfizetésére is kötelezte, ráadásul nem csak a saját közléséért, hanem az ahhoz kapcsolódó kommentért is. Lényeges megjegyezni, hogy a sérelemdíj esetében vizsgálni kell, hogy a személyiségsérelmet okozó személy felróhatóan járt-e el? (Egész pontosan: neki kell bizonyítani, hogy magatartása nem volt felróható.) A bíróság megállapítása szerint: „A felperes saját közlése tekintetében a felróhatóság egyértelmű, a komment esetében a kimentésre az adott volna alapot, ha a jogsértő közlést a lehető leghamarabb eltávolítja. Ehhez képest az alperes által sem vitatottan ez nem történt meg, hanem huzamos időn keresztül volt olvasható az alperes Facebook profilján.”

A jogsértő kommentekért fizetendő sérelemdíj kockázatával tehát akkor kell számolnia a profil üzemeltetőjének, ha nem távolítja el a kommentet a „lehető leghamarabb”. Az időbeliség bizonyítási kérdés, amelyet nyilván az adott körülményekre tekintettel kell vizsgálni. Például, ha megállapítható, hogy a profil üzemeltetője a komment megjelenése után többször belépett az oldalra és posztolt, vagy reagált a jogsértő kommentre, akkor nyilván lett volna lehetősége arra, hogy eltávolítsa azt.

A Kúria az előbbiekhez még hozzátette, hogy „a Facebook profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profil oldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető és arra mások is közléseket tölthessenek fel. Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profil oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért (Pfv.IV.20.796/2009/6., Pfv.IV.20.101/2016/10.).” A Kúria megállapítása szerint: a Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy az alperesnek nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.

/Kúria Pfv. IV. 20.794/2016.; BH 2016.330./

A jogsértő személyek beazonosításának lehetőségével és a lehetséges bizonyítási eszközökkel később külön posztban foglalkozom.