Védjegy – kinek, minek, mennyiért?

Starbucks, McDonald’s, Coca Cola…Vélhetően mi is szeretnénk, hogy cégünk logójára pillantva a fogyasztók rögtön tudjanak minket és termékünket azonosítani, és lehetőség szerint azt a benyomást keltse az ábrázolás, hogy az adott termék minőségi és szükségük van rá…Ehhez kell egy jó ötlet és adott esetben egy jó grafikus. Ezt követően érdemes az árut vagy szolgáltatást a többitől megkülönböztető megjelölést (ez a védjegy) jogi oltalom alá helyezni, egyértelműsítve ezzel, hogy az hozzánk tartozik (és mikortól), megteremtve ezzel a hatékony jogi védelem lehetőségét. A jogi oltalom azonban nem csak a nagy multik kiváltsága, az akár a kkv-k számára is könnyen elérhető és megfizethető. Startup vállalkozásoknak különösen hasznos lehet, hogy az általuk kitalált terméket, szolgáltatásokat azonosító védjegy a “nulladik perctől” védelmet élvezhet.

Még a megjelölés tervezési fázisában érdemes tisztázni azt a jogi kérdést, hogy mi képezheti védjegyoltalom tárgyát? A megjelölés lehet szó, szóösszetétel, betű, szám, ábra, kép, sík- és térbeli alakzat, szín, színösszetétel, fényjel, hologram, sőt akár hang is. Továbbá lehetséges az előzőeket kombinálni is (például színes ábra, amely betűket és számokat is tartalmaz). Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény több feltétlen (pl. közrendbe, közerkölcsbe ütközés) és viszonylagos kizáró okot tartalmaz (pl. korábbi védjeggyel való azonosság). Mindenképpen szükséges megvizsgálni, hogy az általunk kitalált megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés található-e a védjegylajstromban. Tehát már az oltalmi eljárást megelőzően érdemes egy többirányú (így jogi szempontú) előzetes kutatást végezni vagy végeztetni. Meg kell határoznunk továbbá, hogy milyen áruk és/vagy szolgáltatások vonatkozásában kérjük az oltalmat.

A védjegy-bejelentés lehet nemzeti, ez Magyarország és magyar bejelentő esetén praktikusan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előtti eljárást jelenti, amely már elektronikusan is kezdeményezhető. Az eljárás díja jelenleg 74.800,- forint (amely legfeljebb három áruosztály megjelölését foglalja magába). Lehetőség van nemzetközi (megjelölt országokra vonatkozó) és európai uniós bejelentésre is. Az EU eljárás különösen kedvező, ugyanis a védjegyoltalom az összes tagállamra kiterjed, az eljárás szintén lefolytatható elektronikus úton, akár gyorsított módon (4-6 hét alatt) jelenleg már 850 eurós eljárási díj ellenében, a tanúsítványt is hiteles elektronikus okiratként kapja meg a jogosult. Fontos megjegyezni, hogy az oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik, a bejelentés napjától számított 10 évig tart (és további 10-10 éves időtartamra megújítható).

A © az ® és a ™ megjelölésekkel, azok elhatárolásával és alkalmazási kérdéseivel egy következő “napi IP” bejegyzésben foglalkozom.

Comments are closed