2021. január 1-től változnak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási szabályok

Európai viszonylatban egészen egyedülálló módon reformálja meg a 2021. január 1-étől a 270/2020. (VI. 12.) Kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási szabályokat. A változtatásokra azért volt szükség (a Korm.rendelet indokolása szerint) mert a fogyasztóvédelmi hatósághoz és a békéltető testületekhez érkező fogyasztói bejelentések, valamint tájékoztatást kérő levelek jelentős része a szavatosság, illetve a jótállás témakörét érinti. Az elmúlt három évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkezett megkeresések átlagosan közel 40%-a jótállásszavatossági körbe esett. Ezen felül a békéltető testületek 2019. évi statisztikai adatai alapján a 10 495 ügyből 3950 ügy, tehát az esetek 38%-a kapcsolódott a kötelező jótállás tárgyköréhez, és a korábbi évek adatai sem mutatnak nagy eltérést e tekintetben.

De mi is az a jótállás és miben különbözik a kellékszavatosságtól? A jótállás szerződésben vállalt vagy külön jogszabály alapján előírt helytállási kötelezettség a szolgáltatás hibás teljesítésének az esetére. (Hibás teljesítésről akkor beszélhetünk, ha szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.) A kellékszavatosság és a jótállás között az az alapvető különbség, hogy a kellékszavatosság a Polgári Törvénykönyv alapján mindig jár, ha a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a jótállás pedig általában szerződés vagy külön jogszabályi rendelkezés alapján teremt helytállási kötelezettséget. Kötelező, azaz jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség vonatkozik az újonnan épített lakásokra, a javító-karbantartó szolgáltatásokra és a tartós fogyasztási cikkekre. Az új Kormányrendelet elsősorban a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet szabályait módosítja az alábbiak szerint.

A tartós fogyasztási cikkekre a jelenlegi egy éves jótállási idő helyett az eladási ár alapján meghatározott sávos időtartam lesz alkalmazandó:

  • 10.000 forintot elérő, de 100.000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén 1 év,
  • 100.000 forintot meghaladó, de 250.000 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén 2 év,
  • 250 ezer forint feletti eladási ár esetén pedig 3 év.

A másik lényeges változás, hogy 2021. január 1-jétől elektronikus úton is át lehet adni a fogyasztó részére a jótállási jegyet, legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon. A vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus átküldéssel vagy letöltést biztosító elérési címen is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthatja. Utóbbi esetben azonban a letölthetőséget a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg és a letöltési cím elérhetőségét is biztosítania kell. Ezek alapján vélhetően a vállalkozásoknak kedvezőbb megoldást jelenthet, ha elektronikusan megküldik a fogyasztónak a jótállási jegyet.

Változnak a csomagolásokra vonatkozó előírások is. A rendelet indokolása szerint erre azért van szükség, mert a gyakorlatban számos vállalkozás jogsértő módon lényegében többletfeltételként megkövetelte a fogyasztóktól a jótállási igény érvényesítéséhez a termék eredeti csomagolásának megőrzését. Egy-egy fogyasztási cikk csomagolása polgári jogi értelemben nem minősülhet sem a dolog alkotórészének, sem a tartozékának. A szabályok egyértelművé tétele érdekében a rendelet úgy fogalmaz, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

Az eddig szabályozást egyértelműsíti, hogy a kijavítás iránti igény már nemcsak a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál érvényesíthető, hanem a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén vagy fióktelepén is.

Ezen felül, ha a rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni, kivéve ha a fogyasztó eltérően nem rendelkezik. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton (számlán vagy nyugtán) feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

A javítások indokolatlan késedelmét és elméletben vég nélküli számát is korlátozza az az új szabályozás. Egyrészt, ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő javítás után ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – és ha nem igényli a fogyasztó az árleszállítást és nem akarja a vállalkozás költségére kijavítani vagy kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Itt is érvényesül az a szabály, hogy ha nem lehetséges a csere, a vételárat kell visszafizetni

Továbbá, ha a kijavításra 30 napon belül nem kerül sor, ennek leteltét követő 8 napon belül ki kell cserélni a fogyasztási cikket. Itt is érvényesül az a szabály, hogy ha nem lehetséges a csere, a vételárat kell visszafizetni.

Bizonyos fogyasztási cikkek kivételt képeznek a fenti kicserélési kötelezettség alól, egész pontosan az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a Korm. rendeletben meghatározott motoros vízi járműre a fenti három kicserélési szabályt nem kell alkalmazni.

Fontos megjegyezni, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetén alkalmazandó jótállási szabályok továbbra is kizárólag 10.000 forint feletti meghatározott termékekre vonatkoznak, viszont a tárgyi kör a rendeletnek köszönhetően most tovább bővül, hiszen 2021. január 1-től vonatkozni fog többek között a nyílászárókra, kaputelefonokra, riasztóberendezésekre, napkollektorokra és a drónokra is.

A kapcsolódó miniszteri rendelet [18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet] szintén 2021 január 1-én hatályba lépő módosítása alapján a vállalkozásoknak (továbbra is „csak”) törekedniük kell arra, hogy a kijavítást vagy a kicserélést 15 napon belül elvégezzék. Ennek hiányában azonban kötelesek a fogyasztót tájékoztatni a kijavítás vagy a csere várható időpontjáról. A javító szolgáltató pedig köteles lesz igazolható módon a vállalkozást értesíteni a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről. A javítószolgálat ezen felül köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül:

  • ha az ingó dolog első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az ingó dolog nem javítható;
  • ha az ingó dolog javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;
  • ha az ingó dolog javítása nem lehetséges harminc nap alatt.

Ha szeretné vállalkozását felkészíteni a 2021. január 1-től hatályba lépő jótállási szabályokra akkor keresse fel ügyvédi társulásunkat. A tartós fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozások számára az ÁSZF és a jótállási mintatájékoztató módosítását is vállaljuk.

dr. Kőhidi Ákos PhD. ügyvéd, egyetemi docens – dr. Nagy Bonifác, ügyvédjelölt
office@drkohidi.hu

Comments are closed