A domain név a számítógépek azonosítására szolgáló névtartomány. Az Internetre csatlakozó összes számítógépnek egyedi azonosítója, másnéven IP-címe (Internet Protocol) van. Míg az IP címek számokból tevődnek össze, addig a domainnevek különböző karakterekből (betűkből, szóösszetételekből, számokból stb.) álló előtagból és ponttal elválasztott végződésből állnak, ezáltal elősegítik az IP címek megjegyezhetőségét.

A .hu alatti domain nevek használatba adására Magyarországon az Internet Szolgáltatók Tanácsának Tudományos Egyesülete, jogosult (Nyilvántartó). Az Internet Szolgáltatók Tanácsa, illetve az ISZT Nonprofit Kft. domain igénylőket közvetlenül nem szolgálhat ki, velük közvetlenül nem tárgyalhat. Domain regisztrációval kapcsolatos ügyben az igénylők számára a Regisztrátorok állnak rendelkezésre.

A domain név önmagában nem minősül szellemi alkotásnak, ezért automatikusan nem élvez védelmet. Azonban kereskedelmi névként védelemben részesülhet. Kereskedelmi néven azt a nevet értjük, ami alatt/amellyel adott gazdasági szervezet vagy személy gazdasági tevékenységét folytatja, s amely más – hasonló – gazdasági tevékenységet folytató személyektől való megkülönböztetést szolgálja és arra alkalmas. A kereskedelmi név megsértése esetén kétfajta igényérvényesítés lehetséges. Egyfelöl polgári pert lehet indítani tulajdonképpen bármely jogsértővel szemben a Polgári Törvénykönyv személyiségvédelmi (névvédelmi) szabályai alapján. Ebben az esetben a névviselés védelméről van szó, amely a Ptk-ban nevesített személyhez fűződő jog. Másfelöl adott egy relatív jellegű védelem, amely versenytársakkal szemben érvényesíthető, a versenytörvényben található jellegbitorlás intézménye, amely a domain névre vonatkozó védjegyoltalom hiányában lehet hatékony eszköz.

Hatékonyabb védelmet jelent, ha a domain nevet alkotó szó vagy szóösszetétel védjegyoltalomban részesül. A védjegyek lajstromozása és a domain nevek regisztrációja egymástól független eljárások. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a domain név regisztráltatása és fenntartása önmagában még nem minősül védjegyhasználati szempontból releváns cselekménynek. A védjegyek lajstromozása a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény alapján történik és a lajstromozási eljárást az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi. A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ez alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést. A védjegybitorlás megvalósulhat a megjelölés interneten keresztül történő használata útján is. A más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domain névnek a védjegyjogosult engedély nélkül történő üzleti célú használata védjegybitorlást valósíthat meg. Különösen, ha azt az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben, vagy interneten megvalósuló reklámtevékenység során használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. A fentiek okán egy domain nnév regisztrálása nem zárja ki azt, hogy annak használata következtében a domain név tulajdonosa ne valósítana meg védjegybitorlást!

Más védjegyének a domain névben történő feltüntetése problémás, főleg ha nem kizárólag a védjegyjogosult termékeit, hanem konkurens termékeket is reklámoz a honlap, a védjegy használata ugyanis sértheti a védjegy jogosultjának az érdekeit. A védjegyjogi gyakorlat az, hogy védjegyoltalom alatt álló szót domain névként nem lehet használni, ha azt a látszatot keltik vele, hogy a védjeggyel nem rendelkező vállalkozás és tevékenysége a védjegyjogosult céghez kötődik.

A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete az önszabályozás lehetőségeivel élve megalkotta a Domainregisztrációs Szabályzatot. Fontos leszögezni, hogy a Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ) nem minősül jogszabálynak, ezért a bíróság számára jogérvényesítési szabályokat nem írhat elő, így az ítéleti rendelkezés jogi alapjául sem szolgálhat.

E szabályzat V. fejezete rendelkezik a domain jogvitákról. A domain igényléssel és használattal kapcsolatos jogvitákban az Alternatív Vitarendező Fórum eljárását lehet igénybe venni. A domain delegálását megelőzően keletkező jogvitákban a Tanácsadó Testület jár el, a már delegált domainekre vonatkozó jogvitákban a Regisztrációs Döntnök, valamint a delegált domainek alatt közölt jogsértő tartalom miatt kezdeményezett jogvitákban a Hotline Döntnöki Fórum.  

Az Alternatív Vitarendező Fórum döntését követően a domain használó által kezdeményezett bírósági eljárást az alternatív vitarendezési eljárást kezdeményező személlyel (Panaszos vagy Kérelmező) szemben kell megindítani. A Nyilvántartó a domain használó keresetének helyt adó végrehajtható bírósági határozat esetén az eredeti állapotot helyreállítja.

A Regisztrációs Döntnök eljárását kezdeményezheti az, akinek ehhez a névhez névhasználati joga fűződik, kérheti a domain delegálását (delegálás: a domain névvel azonosított internet domain használatba adása egy szervezetnek vagy természetes személynek egy Regisztrátor által továbbított igénylés alapján.) követően egy meghatározott domain névnek a kérelmezett domain-használótól történő visszavonását, illetve átruházását.

Az Alternatív Vitarendező Fórum a domain név visszavonását vagy a Kérelmező javára történő átruházását rendeli el,

a) amennyiben
aa) a domain név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amely a Kérelmező javára valamely hatályos magyar vagy közösségi jog által védett név vagy
ab) amelynek használatára a Kérelmező valamely magyar vagy közösségi jogszabály alapján jogosult,

b) és amennyiben
ba) a Kérelmezett a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne vagy
bb) a Kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

A Regisztrációs Döntnök Eljárási Szabályzata alapján a következő esetekben bizonyítható a kérelmező jogos érdeke:

• a Kérelmezett a kérelemről szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett; vagy
• a Kérelmezett olyan személy, akinek, illetve amelynek a domain név a közismert elnevezése; vagy
• a Kérelmezett törvényesen és nem a továbbértékesítés céljával, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a felhasználók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelynek használatára más személy jogosult.

A rosszhiszeműségre való hivatkozás pedig az alábbi esetekben minősül bizonyítottnak:

• a körülmények arra utalnak, hogy a domain nevet elsősorban azzal a céllal igényelték, hogy az adott név használatára jogosult személynek ellenérték fejében átruházzák, vagy használatát egyéb módon ellenérték fejében biztosítsák; vagy
• a domain nevet abból a célból igényelték, hogy megakadályozzák, hogy a név használatára jogosult az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy:
• a Kérelmezett ilyen jellegű magatartása bizonyítható; vagy
• a domain nevet a delegálás időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy
• a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy
• a domain nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat haszonszerzés céljából a Kérelmezett honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák azzal, hogy az igényelt domain név összetéveszthető egy olyan névvel, amelynek használatára más jogosult, és az összetévesztést a Kérelmezett internetes honlapján vagy on-line címén hirdetett vagy található termék vagy szolgáltatás, illetve bármely más, a honlappal vagy on-line címmel kapcsolatos információ alapozza meg; vagy
• a bejegyzett domain név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain név használója és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.

Jelen írásunkban kizárólag a .hu-s domainekre vonatkozó magyar eljárást tárgyaltuk, az egyéb tartományokban tartozó domain nevekkel (pl. .com, .org) külön írásban foglalkozunk.

Ügyfeleinknek segítséget tudunk nyújtani domain névvel kapcsolatos döntnöki eljárásban (kérelem és további beadványok elkészítése és képviselet), védjegy lajstromozásával kapcsolatban (konzultáció, előzetes kutatás és bejelentés), továbbá védjeggyel kapcsolatos vitás ügyekben (pl. védjegybitorlási és törlési eljárásokban).

dr. Kőhidi Ákos PhD. ügyvéd, egyetemi docens – Nagy Bonifác, gyakornok
office@drkohidi.hu